Dr. Lenkei György

Egy másik ember vagy egy másik élőlény lelkiállapotába való beleérzés képessége. Annak a képessége, hogy egy másik ember élményét saját élményként éljük meg. Az empátia képességét kamatoztathatjuk akkor, amikor egy művészi alkotást csodálunk meg. Lehetővé teszi, hogy az alkotó művész érzéseihez, gondolataihoz közel kerülhessünk. Így értjük meg, így érezzük át az alkotást, ennek köszönhetően gazdagít minket. Az empátia magas rangú szellemi képesség. Nem mindenki egyformán képes rá. Pedig az empátia képessége az élet minden területén nélkülözhetetlen. Öröm, bánat, csodálat, hiúság, magabiztosság, félelem, lelkesedés, reménytelenség, egészség vagy betegség érzése és sok egyéb formája az érzelmi hangoltságnak így érthető meg. Ezért ragad ránk más nevetése, ezért csal öröm könnyeket a szemünk sarkába más boldogsága, ezért tudjuk azonnal, hogy a segítségünkre van szükség, ha egy másik ember bánatos, fél, szenved, támogatásra szorul. Az empátia képessége véd meg minket attól is, hogy otrombán...

A láz a szervezet reakciója akkor, amikor védekezik például egy kórokozó ellen. Egy orvos szemében sokkal riasztóbb az a helyzet, amikor a betegnek lázasnak kellene lenni, de nem az, mint az, amikor valakinek láza van. A jó állapotú szervezet tud védekezni, ezért arra is képes, hogy lázas legyen. A nagyon legyengült szervezet esetleg már nem képes arra, hogy lázzal védekezzen. A láz a szervezet védekező reakciójának része, ezért nem kell mindenáron és nem kell túlságosan csillapítani. A legjobb szempont, ami alapján a lázcsillapításról dönteni lehet az, hogy a beteget mennyire viseli meg a hőmérséklet emelkedése. Aki jól viseli a lázat, ne csillapítsa. Aki nagyon rosszul viseli, vagy olyan testi állapota van, hogy nem szabad megengedni a testhőmérséklet emelkedését, kezdje el a korai lázcsillapítást. Lázcsillapításkor nem az a cél, hogy a testhőmérsékletet normálisra állítsuk be. A cél az, hogy annyira a csillapítsuk a hőmérsékletet, ami már elviselhető a beteg számára. A lázat alapvet...

Az ember normális testhőmérséklete 36-37 °C fok között van, ha ezt a hőmérsékletet hónaljban mérik. Amikor a hónaljban mért testhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 38 °C-ot, lázról beszélünk. A 37-38 °C fok közötti testhőmérsékletet hőemelkedésnek nevezzük. A láz megállapítása lázméréssel történik! A testhőmérséklet megmérése nélkül nem lehet megállapítani, hogy valaki lázas-e vagy sem. Ha arra van gyanú, hogy valaki lázas, akkor meg kell mérni a testhőmérsékletét. Az olyan érzések, mint pl.“meleg a testem”, “belső lázam van”, “megborzongtam”, “rázott a hideg” stb. nem elegendőek annak megállapításához, hogy valaki lázas. Segíts az orvosodnak, hogy ő is tudjon segíteni neked! Mielőtt az orvosodhoz vagy a nővérkéhez fordulsz, mérd meg a lázadat, ha úgy gondolod, hogy eltérhet a normálistól vagy valamilyen fertőző betegségre van gyanúd! A lázmérés nagyon egyszerű és olcsó vizsgálat. Nincs mellékhatása sem. Egy kicsi odafigyeléssel bárki jól el tudja végezni és fontos információt szolgált...

A közönséges, minden évben előforduló náthát leggyakrabban az úgynevezett náthavírusok okozzák. A jelenleg nagy gondot okozó, az úgynevezett “új koronavírus” által kiváltott betegség nem azonos a közönséges náthával. A súlyos betegség neve: COVID-19. A közönséges nátha nem hoz létre világjárványt. A közönséges náthát nem az “új koronavírus” okozza. A közönséges náthával nincs értelme kórházba menni. Nincs értelme elvenni a férőhelyet egy valóban COVID-19 betegségben szenvedőtől. Annak pedig végképp nincs értelme, hogy rettegésben éljünk néhány napig, hogy vajon COVID-19 betegségünk van-e, miközben egy közönséges náthában szenvedünk! Hogyan tudjuk eldönteni, hogy közönséges náthánk van vagy a COVID-19 betegségben szenvedünk? Lehetséges, hogy a legbiztosabb módszer a laboratóriumi vizsgálat. Erre azonban nincs mindenkinek lehetősége. Talán nem is szükséges minden náthásnak ennek elvégzésére törekedni. Gondoljunk például arra, ha valaki nem veszélyeztetett, mert fiatal és jó az általános ...