A parasztember esete a D-vitamin-mérgezéssel…

Kép
(Cenzúrázatlan változat.)      Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztember, aki nem olvasta a bulvársajtót. Így nem tudott róla időben értesülni, hogy már réges-régen holtan kellett volna összerogynia súlyos és megrázóan tragikus D-vitamin-mérgezésben.      Talán ennek köszönhetően, talán másnak, de egészen biztosan vígan és kicsattanó egészségben élte életét.      Hatalmas szerencsében volt része. Ugyanis újságot nem olvasott és rádiót sem hallgatott. De még a televíziókészüléket sem nézte – se bekapcsolt, se kikapcsolt állapotban – abból a hétköznapi okból fakadóan, hogy nem volt neki olyanja. Hála ennek, nem öntötték rá dézsából a hamis és rémisztő információkat sem a vitaminokról, sem másról.      Nem is igazán volt neki más ebben az életben, mint az, amit a két keze szorgos munkájával megteremtett és amivel ezen túl még a Jóisten megáldotta.      Nem volt neki szolgálati autója és puccos, közköltségen fenntartott irodája a parlamentben. Nem kapott ő sem utazási költségt

Gluténérzékenység 1.

Egyre többen gondolják magukat gluténérzékenynek. Van ekörül némi zűrzavar. Ez egyrészt abból adódik, hogy a hétköznapokban a szót több dolog összefoglaló elnevezéseként is használják. Továbbá mást értenek gluténérzékenység alatt az orvosok, és mást a gluténmentes étrendet önként és nem kényszerűségből követők.

Az ilyen félreértések és másként-értések könnyen zaklatottságra és feszültségekre adhatnak okot. Találkoztam már olyannal, aki a tapasztalatai és ismeretei alapján gluténmentes táplálkozásra szánta el magát, majd kapcsolatba került egy szakképzett gyomor-bélgyógyásszal. Az orvos pedig közölte vele, hogy “butaság”, amit kitalált.

Lehetséges, hogy nem is ugyanarról a dologról beszélnek? Ha igen, az sok mindenre magyarázatot adhat.

Most tehetünk egy kísérletet arra, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Mi a glutén?

Ez egy fehérje, ami megtalálható bizonyos gabonaszemekben. Ilyen gabona a búza, az árpa, a rozs, illetve ezeknek a gabonáknak a különböző változatai, pl. alakor, kamut, tönkölybúza, tritikálé. (A felsorolás nem teljes, továbbá vannak növények, amelyek gluténtartalma vitatott.)

A latin eredetű szó eredetileg azt jelentette, hogy ragasztó.

A glutén ugyanis vízben nem oldódik, viszont vízzel keverve ragacsossá, tapadóssá válik. Ezt bárki saját kezűleg is megtapasztalhatja, ha lisztből tésztát gyúr.

Van azonban egy másik ragasztásra kiválóan alkalmas anyag is a búzában. Ez pedig a keményítő, amiből a csiriz nevű ragasztóféleség készíthető. A gabonával tehát akár két legyet is üthetünk egy csapásra, legalább is, ha ragasztásról van szó.

A glutént sok magyar ember úgy ismeri, hogy sikér, de lényegében a szejtán, vagy más néven búzahús is javarészt glutén.

Az, aki a “rendes” kenyér mellett teszi le a voksot, annak örül, ha a búzában sok a sikér, tehát a glutén. Miért? Mert a sikértől lesz a kenyér olyan, ahogyan azt sokan szeretik: magas, szivacsos szerkezetű, rugalmasan puha, aminek a sütés végére ropogós kérge lesz.

A “rendes” kenyérben tehát kell lennie gluténnak. Ha egy búzaféleségben kevés a sikér, nemigen alkalmas jó kenyér sütésére, viszont lepény még készítő belőle.

A glutén szerkezete és összetétele olyan, hogy a lebontása komoly fejtörést okozhat a szervezetnek. Képzavaros szófordulattal élve, a glutén emésztése nem fenékig tejfel. Emiatt megtörténik, hogy nem megfelelően lebontott, emésztetlen részek maradnak belőle a bélrendszerben. Ez az, ami kiválthatja a szervezet súlyos reakcióját.(1) Ez az egyik oka annak, hogy a glutén betegséget okoz.

Mennyi glutén van a búzában?

Egy búzaszem kb. 13-16 % fehérjéből, 70-73 % szénhidrátból (főleg keményítő), 12 % rostból és 2-3 % zsírféleségből áll.

A fehérje döntő többsége, kb. 85 %-a glutén. (2) Már ki is számolhatjuk, hogy 100 g búzában 11 - 14 g glutén van. Ez tényleg nagyon sok! Főleg, ha  arra gondolunk, hogy kb. 10 - 50 mg glutén egy arra érzékeny embernek már súlyos problémákat okozhat. (3) Ha az 50 mg-os értéket vesszük figyelembe, akkor 100 g lisztben ennek több mint 200-szoros mennyisége található meg.

1 kg kenyérhez kb. 700 g lisztre van szükség, ami tehát kb. 90 g glutént tartalmaz. Ez a gluténérzékenyeknél kockázatos mennyiség 1800-szorosa! Már egy szelet kenyér (kb. 30 g) is jó 50-szeres mennyiséget tartalmaz! Ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy egy falat kenyér elfogyasztása is veszélyes a számukra.

A folytatásban megnézzük, hogy mit okozhat a glutén és milyen gyakorisággal.

Budapest, 2022. november 25.

Dr. Lenkei György orvos, egészségoktató

1. rész - 2. rész - 3. rész - 4. rész - 5. rész

Felhasznált irodalom:

(1) Lebwohl B, Sanders DS, Green PHR. Coeliac disease. Lancet. 2018 Jan 6;391(10115):70-81. doi: 10.1016/S0140-6736(17)31796-8. Epub 2017 Jul 28. PMID: 28760445.

(2) Geisslitz S, Longin CFH, Scherf KA, Koehler P. Comparative Study on Gluten Protein Composition of Ancient (Einkorn, Emmer and Spelt) and Modern Wheat Species (Durum and Common Wheat). Foods. 2019 Sep 12;8(9):409. doi: 10.3390/foods8090409. PMID: 31547385; PMCID: PMC6769531.

(3) Cohen IS, Day AS, Shaoul R. Gluten in Celiac Disease-More or Less? Rambam Maimonides Med J. 2019 Jan 28;10(1):e0007. doi: 10.5041/RMMJ.10360. PMID: 30720425; PMCID: PMC6363368.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Volt egyszer egy ember, szakálla volt kannabisz, helyesebben kender

A parasztember esete a D-vitamin-mérgezéssel…

Észbontó! Vitaminhiány...