A parasztember esete a D-vitamin-mérgezéssel…

folytatás
Az előző bejegyzésben “számba vettük”, mi is az a glutén. Most azt járjuk körbe, hogy mit okozhat és milyen gyakran.
Mielőtt ebbe túlságosan belegabalyodunk, elmondom, hogy nem ez a legjobb megfogalmazása a kérdésnek. Valójában sokkal alaposabb választ lehet adni arra a kérdésre, hogy: Mit okoz a búza (és a búzához hasonló gabonafélék)?
A búza ugyanis egy eléggé összetett dolog. Több olyan alkotóeleme is van, ami gondot okozhat. Ezek közül csak az egyik a glutén. A glutén kiemelhető, mert valóban durva betegségekért tehető felelőssé. De a glutén mellett több más összetevő is okozhat hasi, emésztési panaszokat és sok egyéb betegséget.
Ugyanakkor a búza egy szent dolog, tradicionálisan nagy tiszteletben tartott élelem, alapvető táplálék ezen a vidéken. Vigyázni kell, mind mond róla az ember!
Itt előrebocsátom, hogy sok ember számára már a téma taglalása is kiveri a biztosítékot. Tömegek tartják a mondást: “Ha kenyér van, minden van”. Őket tisztelettel kérem, a saját nyugalmuk érdekében ne folytassák az olvasást. A téma boncolgatása miatt nekem szánt “jókívánságokat”, amelyek nem a morcos időjárás miatt szeretnének melegebb éghajlatra költöztetni, megtarthatják maguknak. Szakmai észrevételeket viszont örömmel fogadok.
Amikor az ember beleveti magát az irodalomba - ahogy ezt szívesen teszem - könnyen tátva marad a szája a sok, nem ritkán egymásnak is ellentmondó adatot látva.
Ebből szemezgettem néhányat. Vetünk rájuk egy-egy pillantást.
A szigorúan vett orvostudományi közlemények viszonylag egységesek abban, hogy nagyjából 1 %-ra teszik a gluténérzékenység előfordulását. 100 emberből egy. (4) Ez nem tűnik soknak. Különösen nem nagy ez a szám annak a 100-ból 99 embernek a szemében, aki nem gluténérzékeny. De az biztos, hogy senki nem szeretne annak az 1 %-nak a helyében lenni.
Gluténérzékenység címszó alatt ilyenkor az orvoslás arról beszél, amit orvosi eszközökkel egyértelműen diagnosztizálni lehet. Az orvoslás gyakran ezt a nevet használja erre a betegségre: coeliákia (ejtsd: cöliákia). Ez sz ógörög eredetű szó eredetileg azt jelentette, hogy “has”.
Az adatok tengerének másik partján viszont ott henyél az az információ, hogy az USA-ban kb. minden negyedik ember gluténmentes táplálkozásra törekszik. (5) 25 % nem kevés! Pedig csak töredéküket minősítette az orvostudomány gluténérzékenynek. Magyarországon a háztartások 22 %-a vásárol gluténmentes termékeket. (6)
Vajon mi lehet az oka ennek a kb. 25-szörös szorzónak (1 % helyett 25%)?
Erre a kérdésre keressük majd a választ a következő részben.
Budapest, 2022. november 25.
Dr. Lenkei György orvos, egészségoktató
1. rész - 2. rész - 3. rész - 4. rész - 5. rész
Felhasznált irodalom:
(4) Roszkowska A, Pawlicka M, Mroczek A, Bałabuszek K, Nieradko-Iwanicka B. Non-Celiac Gluten Sensitivity: A Review. Medicina (Kaunas). 2019 May 28;55(6):222. doi: 10.3390/medicina55060222. PMID: 31142014; PMCID: PMC6630947.
(5) Study concludes Americans self-diagnose to adopt gluten-free diets https://news.unl.edu/newsrooms/today/article/study-concludes-americans-self-diagnose-to-adopt-gluten-free-diets/
(6) A „mentes” élelmiszerek fogyasztása nem egészségügyi érintettségen múlik. GfK Kereskedelmi Hírlevél, 2017. 2. szám
Megjegyzések
Megjegyzés küldése